Az online oktatás helyett iskolába vágynak a romániai gyerekek
A Mentsétek meg a gyerekeket civil szervezet által végzett felmérés szerint a romániai diákok közel felének (47 százalék) nem állt rendelkezésére megfelelő táblagép vagy számítógép, mellyel csatlakozni tudott volna az online oktatásba, így csak és kizárólag mobiltelefonjuk révén tudtak részt venni a rendhagyó módon megtartott tanórákban.
Az 5 ezer gyerek részvételével elvégzett felmérés arra is rávilágított, hogy a gyerekek 47,5 százaléka unalmasnak, 32,7 százalékuk pedig fárasztónak találta az online oktatás időszakát, ugyanakkor a megkérdezettek 27,1 százalékából szomorúságot, 23,2 százalékából pedig dühöt váltott ki a koronavírus-járvány miatti iskolabezárás. A legkisebbek, főként az elemi osztályosok érezték meg leginkább az elszigeteltség negatív hatásait, de a tizenévesek is azt nyilatkozták, hogy egyedül érezték magukat, mely sokszor járt együtt letörtséggel vagy akár dühvel is.
A megkérdezett gyerekek 57,4 százaléka azt vallotta, hogy a fő szórakozása e hónapokban a telefonon, táblagépen vagy számítógépen való játék volt, de nőtt a tévénézéssel vagy a közösségi oldalak böngészésével töltött idő is. Tízből hét megkérdezett gyerek 3-4 órát töltött a világhálón, 20,7 százalékuk pedig akár 6 óránál is többet „csüngött” a neten. A diákok 54,7 százaléka úgy véli, hogy a legnagyobb veszély, melynek ebben az időszakban ki voltak téve, az az internetfüggőség volt, de az álhírek zuhatagát és az internetes zaklatást, idegen szóval élve, bullying-ot is hasonló veszélyforrásként tüntették fel.
„A diákok szeretnének visszaülni az iskolapadba, ez a gyerekek körében végzett felmérésünk legfontosabb konklúziója. Sokaknak közülük különféle érzelmi problémákkal kellett megküzdeniük, mint például az elszigeteltség, a pánik és a düh, de azok körében, akiknek egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan volt hozzáférésük az online oktatáshoz, minderre még rátett egy lapáttal a marginalizáció érzése is. Ezen sürgősen javítani kell. Épp ezért a Mentsétek meg a gyerekeket arra szólítja fel a helyi hatóságokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket annak érdekében, hogy a szegénységben és szociális elszigeteltségben élő gyerekek is részt vehessenek az oktatásban” – nyilatkozta Gabriela Alexandrsci, a szervezet elnöke. Hozzáteszik: itt főként a tanagyag nyári pótlására, az online oktatáshoz szükséges eszközök biztosítására, a tanerő megfelelő felkészülésére és az oktatási intézményekben tapasztalható körülmények javítására gondolnak.
Ezt szeretnék a gyerekek
A civil szervezet felmérése során arra is rákérdezett, miben látják maguk a gyerekek a megoldást a legégetőbb problémákra. A diákok 36,7 százaléka úgy véli, jó volna egy olyan weboldalt készíteni, ahol minden évfolyam megtalálhatja a számára kijelölt leckéket és feladatokat, 28,9 százalékuk pedig azt is szükségesnek látja, hogy a pedagógusokat is felkészítsék az applikációk használatára és a tanagyag online formában történő továbbadására.
A gyerekek 70 százaléka ugyanakkor azt is kérte, hogy biztosítsák az iskolákban a tisztaságot és az olyan alapvető higiéniai termékeket, mint a maszkok, a fertőtlenítőszerek vagy épp a szappan és a wc-papír. Tízből négy gyerek jó megoldásnak tartaná, ha az illetékesek egyszerűbb, a jelen helyzethez illeszkedő iskolai programot dolgoznának ki, tízből három pedig úgy véli, igenis fontos volna, hogy a hatóságok és a pedagógusok egy-egy változtatás előtt meghallgassák a gyerekek véleményét is, pl. arról, miként lehetne vonzóbbá tenni az online oktatást.
Hogyan alakult az online oktatás Szatmár megyében?
Kallós Zoltán helyettes főtanfelügyelő korábban a Szatmár.ro megkeresésére elmondta, az online oktatás helyzete megyénkben elég változó: vannak olyan iskolák, ahol a 95 százalékot is elérte az internetes tanórákba bekapcsolódni képes diákok aránya, sőt, átlagosan is meghaladta ez a 85 százalékot, viszont a megye két vidéki iskolájában sajnos ez a mutató 50 százalék alatti volt. A tanerők is egészen jól boldogultak: a legrosszabb esetben is a pedagógusok minimum 83 százaléka hozzáfért, és tudta is alkalmazni az online világ nyújtotta lehetőségeket. „Az adott helyzetben én úgy gondolom, ezek nagyon jó arányok” – fejtette ki Kallós még a szükségállapot idején.
